Le Café de Capucine

Mindig szerettem volna az a lány lenni, akinek úgy bondorodik és omlik a haja, ahogy a Disney királylányoknak, miután elolvastam egy viccet ezzel kapcsolatban: Kedves Walt Disney, köszönöm a irreális elvárásokat és igényeket a hajammal és a pasikkal kapcsolatban! Hat igen, sajnos olyan csillagzat alatt születtem, hogy aki ismer, látja a lapuló, középen babahajas, vékonyszálú, tartás nélküli hajam, amit jobb híján csurinak, nem hódításnak tervezett a Jóisten.  DE ahogy telnek az évek, legalabb egy kicsi eselyt és sérót akartam és hogy a maga szerény eszközeivel a legtöbbet nyújtsa a külvilágnak. Nem a külvilágnak, nekem, a közérzetemnek.  Amikor véletlenül belenézek egy tükörbe a nap folyamán ne fagyjak le, ezt gondolva: - Vajon mióta állsz ilyen alakzatban és hány ember látott? Nem szorosan a témához köthető, csak egyszerűen szeretem ezt a képet.  Egyetlen fotós vágyam volt az esküvőm reggelén, ez a beállítás. Ahogy egy ételnél sokat dob a jó alapanyag, az ember haj sok

Egy jó ideje várakoznak a képek, hogy megmutassam őket. A reggeliző muffin után készült a sütőtök pempő maradékából. Neem ez csúnya szó, mintha nem kellene valakinek: inkább légyen többlet. Nos, a többlet nem volt túl sok, de épp elegendő ahhoz, hogy egy nap sárga pizza tésztáját dúsítsa. A pinteresten találtam a ötletet, a reform szekcióban, mert a vegánoknak, gluténérzékenyeknek nem jó vagy nem ehető a sima pizzatészta, ezért répából és cukkiniből és a megismert sütőtökből készítenek pizzát. Utóbbi megkapó és nem olyan durván egészséges, hogy egy mindent ehető embernek is beindítsa a fantáziáját.  Megtetszett, hogy ennél tönkölylisztet használt hozzá a hölgy és gyönyörű színe volt. Még valami: a héten 3 alkalommal kellett meglátogatnom a mikrofilmtárat mert a több száz kép amit lefotóztam elszállt a semmibe, egy vírus miatt. Itt voltak a pizza képei is. Egy kisebb agyvérzés után, mikor rájöttem hogy harmadjára is mehetek fotózni eszembe jutott, hogy nem csak én járhattam így a v

El kellett telnie majdnem 30 évnek az életemből, hogy egyek egy szabolcsi töltött káposztát! Múlt hónapban voltunk egy esküvőn, ahol a hagyományos kapros, ecetes-vizes káposztát szolgálták fel ÉS az északi rokonságnak tisztelegve, szatmári fajtát. Húúúú! Soha életemben nem gondoltam volna, hogy el tudnak úgy készíteni töltött káposztát, amiből 3x szedek újra és utólag is csak azt bánom, hogy ettem a levesből, mert ha nem, még fért volna.  A visszatérő olvasók érzékelhetnek az ízlésemben egy természetellenes vonzódást a paradicsomos ételekhez. Lehet, hogy a gyerekkori megvonás az oka: traumatikus élmény az, hogy anyukám számára a bolognainak csúfolt étel nem volt más, mint tészta és darált húsból főzött klasszikus pörkölt (mert ő nem szereti a paradicsomot). Még a hideg is kiráz tőle, így elrontani a tökéletes gyermek vágyálmot és egy száraz, fojtós bűntetésként feltálalni, a másik szentségtöréssel: ketchup, mint A paradicsomos íz a kajában. Ő így tanulta, belátom. Szerencsére megt

Néha a gyógyszer csak immel-ámmal kezeli a bajod, de egy kis váltás az agy fogaskerekeiben meghozza azt, hogy elviseled és türelmesebben várod a végét. Nekem ma egy postás néni mutatott kiutat. Napok óta nyomorultul érzem magam, mert a hátam rendetlenkedik. Ha látnám magam kívülről biztos vicces lenne nézni, hogy az illető olyan peckesen megy, mintha egy vasalódeszka lenne belevarrva a kabátjába. Persze kívülről nem látod, hogy kínból teszi, ezért komikus. Mondanom sem kell ugye, hogy az üzlet nem vár, ugyanúgy dolgozom ma is és mímelem az ügyfeleknek, hogy azért tart 2 percig felállni, mert kényelmes vagyok. De amikor már elmerülsz az önsajnálat mocsarában, fetrengve a saját bajodban, akkor ér egy olyan jel, ami azt mondja: "Szerintem, becsüld meg magad, lehetne rosszabb is." A postán visszatérő vendég vagyok a leveleimmel és bélyeggyűjtésre, kaparós sorsjegy nyerésének százalékos esélyére vonatkozó elméleti kérdéseimmel. Mentségemre legyen mondva: Csak akkor traktálom

Nem a THC tartalom miatt, hanem praktikusság tekintetében! A ma téma a kenderé, mint építőanyagé. Jövőre ha minden Apró szent úgy akarja, akkor bele fogunk kezdeni egy ház felújításba. Először nézegettem a klasszikus szigetelő anyagokat, hogyan kell felügyeskedni a falra stb. Ekkor láttam meg egy felvillanó videót: kenderház. Pff. Gondoltam ég is, füstöl is, hogy lehetne házat csinálni belőle? De minden természetes lehetőség buzgerálja a fantáziám. Főleg mikor tájékoztattak milyen anyagokat építenek bele a "modern" épületekbe szigetelés címszó alatt. Kedveseim, a többet tudás hatalom! Azóta falom a szakirodalmat és a tanulmányokat ami erről az anyagról megjelent. Anglia, Dél-Afrika, Belgium, ,Csehország, Amérika ecetera... A kiragadott országokban  már építettek az ún. "kenderbeton" technológiával. Angliában, Swindon városában egy teljes lakóközösséget "lakótelepet" így készítettek, 42 takaros kis sorházi lakással. A lent vigyorgó angol Kevin M

Szöveg: Megtaláltam az adománynak szánt plüssöket és lerágtuk az arcukat! Most kaptam meg a visszajelzést, elvitték azt a kiskutyát az állatotthonból, amelyikbe bele voltam szerelmesedve. Happy kutya máshol lesz boldog. El vagyok szomorodva, úgy tekintettem arra a kis állatra, mint a következő lépésre, annak irányába, hogy kialakítsuk a közös kis fészkünket, idővel majd a családunkat. Egy kutyával? Mi köze van egy kutyának ahhoz, hogy egy házból otthon legyen? Elmondom: mert egy állat jelenléte arra enged következtetni, hogy valami tartós van az életedben. Ők is - ha az élet közbe nem szól - amíg léteznek, addig számon tartanak téged és te leszel a családjuk. A csavargásból hozzád mennek haza, megismerik az autód motorját a szomszéd utcából és máshogy ugatnak, ha te jössz haza és más kombináció érvényes a család minden tagjára. Apukám onnan tudja ki jött haza, hogy a kutya következetesen azt a kombinációt használja arra az emberre. Milyen durva, ugye!! Megható dolog számomra,

Már kifejtettem hogyan érzek az őszi sütőtök áradattal kapcsolatban, de mivel egyre csípősebb az idő, és felváltotta a karácsonyi kényszer csillogás minden bolt kirakatát, gondolkodóba estem. Az alternatív sütőtök felhasználásnak másik oka is volt: kaptunk 2 liternyi elsőosztályú bébikaját P. szüleitől, sütőtök püré formájában. Ha 2 napig csak ezt szörpölnéd, akkor látnál a sötétben annyi A vitamintól és garantáltan minden belső parazitád kihajtásra kerülne, amiről te csak onnan értesülnél, hogy laposabb a hasad. Szóval jó kis étel, de mit lehetne belőle készíteni? Krémleves... háháhá mennyire eredeti! Pitetöltelék? Valahogy idegenkedem tőle, bár tetszik.        Mikor elkezdtem összegondolni a receptet, előtte megkérdeztem P.-t: sós vagy édes verzió legyen? Reménykedtem a sósban, mert lepörgött a fejemben egy kis fetasajtos, olajbogyós, kolbászos, chilis kombináció, vagy a tésztát egy bacon kosárkába tesszük a formába, hadd süljenek össze!!!Ha meg nem esszük a mai nap a pürét, meg

Szeretnék mondani valamit a párizsi merénylet sorozatra reagálva, de csak azt érzem, hogy valami szörnyű és embertelen irányba sodródik ez a világ, nem az idősek régi történeteiben jelenik meg a rossz aki a Batman filmek szavait idézve: nem akar mást, csak felégetni a világot...ez a mi időnk. Féltem a rokonaimat, összeszorult a szívem amikor embereknek, aki én is lehettem volna, úgy ért véget az egyszerű, péntek esti bulizás, hogy lehajtott fejjel térdepeltek sorban, hogy szabályosan kivégezzék őket. Mi játszódhat le ilyenkor az agyadban? Vagy milyen látni azt, hogy a feleséged, férjed, testvéred, a legjobb barátod, vagy csak egy idegen, rettegő ártatlan embert agyonlőnek tőled egy méterre? Ezt azoktól is meg lehetne kérdezni, akik ugyanezt a veszteséget megélték a közel keleten, ami péntek 13.-án történt (ez a dátum... még viccnek is rossz). Nem hiszem, hogy jóérzésű ember egyet tud érteni ezzel, akármelyik oldalon is áll, főleg hogy ne ünnepelje. Mindkét esetben azok szenvedik

Tegnap este mikor nekikezdtem este a vacsorának hirtelen és mazoista ötletem támadt. Rántott húst csinálok! Szinte sohasem szoktam, de a lelkünk vágyott egy kis hazaira.  Sajnos az embernek ez a kedvenc étele, én is szeretem, szó se róla, de megcsinálni???? Körülményes, sok piszokkal jár, sok olajat használ, ami szeret az ember szemébe csapni. Visszatérve a tegnap estére sikerült úgy megcsinálnom a rántott húst, hogy P. nagyon boldog volt, 2. három evk olajat használtam hozzá összesen, 3. nem kellett ott állnom mellette és nézni hogy sül és leég e, 4. Személyes diadal: úgy fel tudtam vágni egy csirke mellet, hogy 8 szép nagy, lapos darab lett belőle.  Nem klopfolt, nem csontozott. Mert a kutyáknak is kell egy kis nasi.    Sütőben sütöttem, durván 20 perc alatt meg is sült, félidőben megfordítottam. Emberek, nem száradt ki, kivül ropog, belül omlik! Győzelem! Olvastam a recept leírásban valamelyik recept oldalon hogy kevéske olajat kell spriccelni a tetejére. pff. Na gondoltam

Donna Karan kender ruha. Potom 2000 dollár. Most olyan dolgot kell Nektek megírnom, ami teljesen felemelt és most nem érzek fáradtságot, csak csillapíthatatlan tudásszomjat, hogy minél többet tudjak meg erről az anyagról. Lassan ténylegesen elérem a harmincat, (P. sokszor szokta emlegetni a blog rólam szekcióját: közelebb a harminchoz mint a húszhoz) de az iskolai rendszerünk és közvetve a társadalmunk teljesen elfelejtett tudása miatt olyan keveset tudtam erről az anyagról, hm hm ... mint akármelyikünk.  Ez a növény a kender. Annyit tudtam róla, hogy kötelet készíthetünk belőle, zsákot és csomó helységnevünkben szerepel, ami arra enged következtetni, hogy megélhetési forrás lehetett. Ha a vad fajtáját szívjuk rózsaszín bicikliző unikornisokat láthatunk és hogy kultikus, tisztelt növény volt a múltban és a South parkban a Bajuszos apuka Randy Marsh inkább megmikrózta a golyóit, csak hogy a hererákra felírják neki az orvosi szívni valót. Sohasem szívtam, utólag köszönettel tarto